Dobozok kinyitása és visszazárása

A feladat neve: dobozok kinyitása és visszazárása

Az eszköz leírása: egy tároló, benne különböző nagyságú dobozokkal és fedővel, plusz egy kis szőnyeg

A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek, hogyan kell kinyitni és visszazárni egy dobozt.

A feladat közvetett célja: finom motorikus mozgás, a koncentráció, az önbizalom és az önállóság fejlesztése.

Önellenőrzés: a gyermeknek lehetősége nyílik ellenőrizni a saját munkáját, mivel csak a megfelelő fedő illik rá a dobozra.

A gyakorlat bemutatása:

1. Mivel a dobozok általában viszonylat nagyok, végezhetjük a

földön is a feladatot, ha az asztalnál nincs elég hely. Elővesszük a kis feltekert szőnyeget, és szép lassan kigurítjuk. A zárt dobozokat balról jobbra egyesével elhelyezzük a szőnyegen a legnagyobbtól a legkisebbig. 

2. Amennyiben jobb kezesek vagyunk, bal kézzel fogjuk meg az első dobozt, a domináns kezünkkel pedig nyissuk ki a fedőt (hüvelyk-, középső- és mutatóujjal, ez a ceruzafogást készíti elő). A levált fedőt helyezzük a doboz alá, (már amelyiknek levehető a teteje). Tegyünk ugyanígy a többi dobozzal is.

3. Miután minden levehető fedőt levettünk, össze is keverhetjük őket, hogy nehezítsünk a feladaton.

4.  Balról jobbra haladva egyesével pattintsuk vissza a fedőket a dobozokra.

5. A feladat végeztével tegyük vissza a dobozokat a tárolóba, a szőnyeget pedig tekerjük fel. 

A szőnyeg feltekerése egy külön Montessori feladat, de szerintem nem szükséges lépésről lépésre leírnom az elvégzését. Ösztönözhetjük a gyermeket, hogy próbálja minél szorosabban feltekerni, és közben figyelje a szőnyeg szélét.

A feladat után tornyot építettünk a dobozokból. A legnagyobb került alulra, a legkisebb pedig a tetejére, a gyerekek többször is megépítették egymás után, csak azért, hogy ledönthessék:)

Ezután megpróbáltuk egymásba rakni a dobozokat, de nem mindig jártunk sikerrel. Megállapítottuk, hogy csak azokat lehet egymásba tenni, aminek hasonló a formája.

Ezen felbuzdulva szétválogattuk a dobozokat, az egyik csoportba kerültek a kockák, a másikba pedig a téglatestek.

A foglalkozás végén kitaláltuk, hogy tegyünk különböző tárgyakat a dobozokba, majd lezártuk őket, és meghallgattuk, hogy megrázva milyen hangot adnak ki. Az alábbi tárgyak kerültek a dobozba: építőkocka, száraztészta, kártya, pompon, kupak, lakat, csavar és szívószál darabok. Ezután sorba rendeztünk a dobozokat leghangosabbtól leghalkabbig. A lakat bizonyult a leghangosabbnak, a pomponok pedig a leghalkabbnak. Ez a feladat már az érzékelés területhez tartozik, mivel az egyik érzékszervünkre, a fülünkre hagyatkozunk az elvégzésénél. 

A művészeti foglalkozásunk zenélés volt. Mind megfogtunk egy vagy két dobozt, és ritmusra rázva énekeltünk, mondókáztunk, hol lassabban, hol gyorsabban. Jó nagy hangzavar kerekedett:)