Akár
hiszitek, akár nem, a ceruzahegyezés is a Montessori feladatok közé tartozik.
Eredetileg nem terveztem volna ennek külön bejegyzést szentelni, de úgy
döntöttem, hogy tartok egy foglalkozást a gyerekeknek, ahol bemutatom az
írószerekben és irodaszerekben rejlő lehetőségeket.
A feladat neve: ceruzahegyezés
Az eszköz leírása: ceruza, hegyező, tálca, és egy kis tálka a szemétnek
A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek a ceruzahegyezést
A feladat közvetett
célja: szem-kéz koordináció, finom motorikus
mozgás, koncentráció, függetlenség és rendszeretet fejlesztése. Megtanítani a
gyermeknek, hogyan gondoskodjon a környezetéről az osztályteremben.
Önellenőrzés: ha a ceruza nem lesz hegyes
A
gyakorlat bemutatása:
1. A tompa ceruzát domináns kézzel megfogjuk, a
másikban pedig hegyezőt tartjuk.
2. A ceruzát beledugjuk a hegyezőbe.
3. A ceruzát és a hegyezőt a tálka fölé tartjuk, és
forgatjuk. Időnként kihúzzuk, hogy ellenőrizzük a hegyét.
4. A kihegyezett ceruzát a hegyes ceruzák közé
tesszük.
5. Végezetül kiürítjük a szemetet.
A feladat elvégzése után a vonalzó bemutatása
következett. Meglepő módon, még sosem adtam a gyerekek kezébe, így
érdeklődéssel fogadták. Megmutattam, hogy milyen könnyű egyenes vonalat húzni
vele, és rajzoltam pár geometriai alakzatot, majd a gyerekek rendelkezésére
bocsátottam a vonalzókat. Elég sokáig elrajzolgattak.
A vonalzóval mértünk is.
Ezután elővettük a lyukasztót (már használtuk
párszor), és a gyerekek az imént rajzolt háromszög mentén kilyukasztották a papírlapot.
A gyerekek gémkapcsokkal is megismerkedtek. Pár hete
az egyik sétánk alkalmával találtak egyet, és csatnak hitték, így ideje volt
megmutatni, hogy valójában papírok összekapcsolására való.
Természetesen egyéb fejlesztő gyakorlatokra is
alkalmazhatjuk, szerencsére elegendő mennyiségű gémkapocs állt
rendelkezésünkre, hogy újra elővegyük a számos kártyáinkat (ezúttal 6-tól 10-ig),
és a kisfiam azt a feladatot kapta, hogy annyi gémkapcsot tegyen a kártyára, amennyi
a kártyán szereplő szám.
A lányom közben az egymásba fűzött kapcsokkal
játszott, és egy ideig a tűzőgéppel is próbálkozott, de egyedül nem sikerült
elég erősen megnyomnia, hogy kapocs kerüljön a papírba.
Az irodaszereknél maradva egy írással kapcsolatos
gyakorlatot is csináltunk rajzszöggel. A gyerekek a felügyeletem mellett minden
nap használnak rajzszöget, mert amikor reggelente megbeszéljük, hogy milyen nap
van, hányadikát írunk, és milyen az időjárás, ők tűzhetik fel a megfelelő
kártyákat a naptárként szolgáló parafatáblára. A parafatáblára most felrögzítettem
egy A4-es lapot, rajta B betűvel, a gyerekek pedig a vonalak mentén teleszúrták
a papírt.
Végezetül nekiláttunk elkészíteni az anyák napi
üdvözlőkártyákat a nagymamáknak. Villával festettünk színes tulipánokat.
No comments:
Post a Comment