Írószer, irodaszer másképp

Akár hiszitek, akár nem, a ceruzahegyezés is a Montessori feladatok közé tartozik. Eredetileg nem terveztem volna ennek külön bejegyzést szentelni, de úgy döntöttem, hogy tartok egy foglalkozást a gyerekeknek, ahol bemutatom az írószerekben és irodaszerekben rejlő lehetőségeket.

A feladat neve: ceruzahegyezés

Az eszköz leírása: ceruza, hegyező, tálca, és egy kis tálka a szemétnek

A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek a ceruzahegyezést

A feladat közvetett célja: szem-kéz koordináció, finom motorikus mozgás, koncentráció, függetlenség és rendszeretet fejlesztése. Megtanítani a gyermeknek, hogyan gondoskodjon a környezetéről az osztályteremben.

Önellenőrzés: ha a ceruza nem lesz hegyes

 

A gyakorlat bemutatása:

1. A tompa ceruzát domináns kézzel megfogjuk, a másikban pedig hegyezőt tartjuk.

2. A ceruzát beledugjuk a hegyezőbe.

3. A ceruzát és a hegyezőt a tálka fölé tartjuk, és forgatjuk. Időnként kihúzzuk, hogy ellenőrizzük a hegyét.

4. A kihegyezett ceruzát a hegyes ceruzák közé tesszük.

5. Végezetül kiürítjük a szemetet.

A feladat elvégzése után a vonalzó bemutatása következett. Meglepő módon, még sosem adtam a gyerekek kezébe, így érdeklődéssel fogadták. Megmutattam, hogy milyen könnyű egyenes vonalat húzni vele, és rajzoltam pár geometriai alakzatot, majd a gyerekek rendelkezésére bocsátottam a vonalzókat. Elég sokáig elrajzolgattak.

A vonalzóval mértünk is.

Ezután elővettük a lyukasztót (már használtuk párszor), és a gyerekek az imént rajzolt háromszög mentén kilyukasztották a papírlapot.

A gyerekek gémkapcsokkal is megismerkedtek. Pár hete az egyik sétánk alkalmával találtak egyet, és csatnak hitték, így ideje volt megmutatni, hogy valójában papírok összekapcsolására való.

Természetesen egyéb fejlesztő gyakorlatokra is alkalmazhatjuk, szerencsére elegendő mennyiségű gémkapocs állt rendelkezésünkre, hogy újra elővegyük a számos kártyáinkat (ezúttal 6-tól 10-ig), és a kisfiam azt a feladatot kapta, hogy annyi gémkapcsot tegyen a kártyára, amennyi a kártyán szereplő szám.

A lányom közben az egymásba fűzött kapcsokkal játszott, és egy ideig a tűzőgéppel is próbálkozott, de egyedül nem sikerült elég erősen megnyomnia, hogy kapocs kerüljön a papírba.

Az irodaszereknél maradva egy írással kapcsolatos gyakorlatot is csináltunk rajzszöggel. A gyerekek a felügyeletem mellett minden nap használnak rajzszöget, mert amikor reggelente megbeszéljük, hogy milyen nap van, hányadikát írunk, és milyen az időjárás, ők tűzhetik fel a megfelelő kártyákat a naptárként szolgáló parafatáblára. A parafatáblára most felrögzítettem egy A4-es lapot, rajta B betűvel, a gyerekek pedig a vonalak mentén teleszúrták a papírt.

Végezetül nekiláttunk elkészíteni az anyák napi üdvözlőkártyákat a nagymamáknak. Villával festettünk színes tulipánokat.

Csipeszek

A feladat neve: csipeszek csíptetése

Az eszköz leírása: ruhacsipeszek, és egy kosár/műanyag tál

A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek a csipesz használatát

A feladat közvetett célja: szem-kéz koordináció, finom motorikus mozgás, koncentráció, függetlenség és rendszeretet fejlesztése, írás előkészítő gyakorlat

Önellenőrzés: csak akkor csíptethető a csipesz a kosárra, ha a gyermek előbb összenyomja, és szétnyitja

A gyakorlat bemutatása:

1. Megmutatjuk a gyermeknek, hogyan fogja a csipeszt háromujjas fogással (a nagyujját, mutató-, és középsőujját használva), domináns kézzel.

2. Összenyomjuk a csipeszt.

3. A szétnyílt csipeszt a kosár/műanyag tál falára helyezzük, majd elengedjük, hogy becsukódjon.

4. Ezt a műveletet addig ismételjük, amíg az összes csipesz a kosárra kerül, a csipeszeket balról jobbra csíptetjük a tálra.

5. Ezután a csipeszeket egyesével összenyomjuk, és balról jobbra haladva levesszük a kosárról, majd visszahelyezzük a kosárba/tálba.

A feladat elvégzése után kicsit változtattunk a gyakorlaton úgy, hogy a csipeszek nem tálra csíptettük, hanem egy általam kivágott és kifestett kör alakú kartonpapírra. Ezzel nem csak a csíptetést gyakorolták a gyerekek, hanem a színeket is, mivel szín szerint szortíroztuk a csipeszeket. Mindegyik csipesz a karton lap színben hozzá illő felére került. 

Majd egyesével levesszük őket.

Természetesen megmutattam a ruhacsipesz eredeti funkcióját is, a szárítóra csíptettük a ruhákat. Ebben a feladatban a kislányom nem vett rész, mivel alig éri fel a szárítót. Esetleg a kisebbeknek érdemes lehet alacsonyabbra kifeszíteni egy szárítókötelet, és babaruhákat adni nekik. 

Nálunk ezt most érdeklődés hiányában elmaradt.

A kisfiam jól ismeri a számokat, és úgy gondoltam, hogy itt az ideje megpróbálkoznunk egy matematikai feladattal is. Elővettem a számos tanuló kártyáinkat, és megkértem, hogy mindegyik kártyára annyi csipeszt csíptessen, mint amit a kártyán lévő szám mutat. Ment volna neki még tovább is, de kifogytunk a csipeszekből. 

Ezután egy ügyességi és matematikai feladat következett. A csipeszeket egymásra csíptettük, és közben megbeszétük, hogy mindegyik sorban duplázódik a csipeszek száma, minden új sorba kétszer annyi csipesz fér, mint az előzőbe.

Végezetül kivágtam pár pillangó és szitakötő szárnyat, amiket a gyerkőcök filctollal kiszíneztek, majd facsipeszre ragasztottuk őket.

Kertészkedés

A gyakorlati élet harmadik csoportja gondoskodás a környezetünkről. Ide tartozik pár korábban tárgyalt feladat, a szitálás és a tükör tisztítása is. A mai bejegyzésben a kertészkedéssel kapcsolatos feladatokat szedtem össze.

Pár hete felhoztuk a virágokat a garázsból, és az évnek ebben a szakaszában ültetni a szoktunk a támfalba virágokat. Idén ez még váratott magára, és a kisfiam már rágja a fülemet egy ideje, hogy nekünk is legyen zöld kövirózsánk, mint a szomszédoknak. Végre sikerült beszereznem, és arra gondoltam, hogy őket is bevonom az ültetésbe.

1. A gyerekek az ültető kanállal segítettek kis gödröt ásni a földbe.

2. A növényt a gödörbe tették.  

1. 3. A lyukat a lapát segítségével szépen betemették. 

4. Körülötte jól lenyomkodták a földet.

4. Végezetül jól meglocsolták őket.

A kertünkben idén eper, paprika, és paradicsompalánta is helyet kapott. Ezeket, és a kinti virágokat is minden nap ők szokták megöntözni.

Természetesen az ültetés után össze kellett söpörni a szétszóródott földet, és szerencsére a gyerekek ebben is segítségemre voltak. Montessorinál ez az első feladat a gondoskodás a környezetről szekcióban.

A feladat neve: söprés

Az eszköz leírása: gyerekméretű seprű és lapát

A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek a seprést, és a környezetéről való gondoskodást

A feladat közvetett célja: koordináció, nagymotoros mozgás, koncentráció, függetlenség és rendszeretet fejlesztése

Önellenőrzés: ha kosz marad a földön

A gyakorlat bemutatása:

1. Ragasztószalaggal kijelölünk egy négyzetnyi területet a földön. A seprűvel a koszt magunk felé söpörjük, amíg a kis négyzetbe nem kerül.

2. A négyzetbe tesszük a lapátot, és a koszt rásöpörjük.

3. A lapátot kicsit felfelé tartva elvisszük a szemetesig, ott megdöntjük, és a koszt a szemétbe öntjük.

4. Ezt addig ismételjük, amíg az összes kosz a szemétbe kerül.

Én a söpréshez nem ragasztószalagot használtam, hanem egy krétával négyzetet rajzoltam. 

A söpréstől kicsit megfakult ugyan, de ez volt kéznél. A gyerekek persze maguk is krétázni akartak, és egy hosszú ugróiskolát is rajzoltunk.

A szabad játék pedig hol máshol is lehetett volna, mint a homokozóban. A szokásos homokvárépítésen, gereblyézésen és szitáláson kívül most azt játszottuk, hogy van én, vagy a kisfiam elástunk egy homokozó játékot, és többieknek meg kellett keresniük.

Higénia

Bár az előző bejegyzésemben azt írtam, hogy kimerítettük az önmagunkról való gondoskodás témakörét, de a hétvégén megfogalmazódott bennem, hogy most különösen aktuális a higénia témakör, így tartottunk ezzel kapcsolatban is egy foglalkozást. Ezek a gyakorlatok nem tartoznak a Montessori módszer feladatai közé, de szerintem nagyon jópofák, és sokat lehet belőlük tanulni.

A gyerekekkel beszélgettünk a kézmosás fontosságáról, (a mostani időszakban ezt nem lehet eleget hangsúlyozni), a bacilusokról, a fogápolásról és a tisztálkodásról.

Még az írországi ovis időkben készítettem egy játékot a gyereknek, lelamináltam egy mosolygós fogat és egy szomorú fogat. A szupermarketek hirdető újságjaiból kivágtam képeket, amiket szintén lelamináltam, és megbeszéltük, hogy a képen látható élelmiszer jó-e a fogainknak. A cukros, és kevésbé egészséges dolgokat a szomorú fogacska alá tettük, az egészséges ételeket pedig a vidám fog alá. A gyerekek ezután egyedül szortírozták az élelmiszereket.

A bacilusok terjedését csillámporral szemléltettem, a kisfiam kézére csillámport szórtam, és megkértem, hogy fogjon meg egy tollat, amit utána a kislányom kezébe adtunk. Mind a toll, mind a kicsi keze csillámporos lett. Megbeszéltük, hogy a bacikat is úgy adjuk át egymásnak, ahogy a csillámport. A bacik, ahogy a csillámpor is, alapos kézmosással lemoshatóak, a gyerekek 20 másodpercig dörzsölték a kezüket.

Egy higéniával kapcsolatos kísérletet is elvégeztünk, amit a livinglifeandlearning.com–on olvastam. Egy sekély tálba vizet öntöttünk, aminek a tetejére csillámport szórtunk, majd mosogatószert nyomtunk a tál közepére, és figyeltük, ahogy a csillámpor eltávolodik a szertől.

A gyerekek fehérre festették egy-egy fél literes üvegnek az alját, amit utána rózsaszín papírlapra ragasztottunk, hogy még jobban hasonlítson egy fogra.

Akár egész fogsort is meg lehet csinálni ezzel a módszerrel, de nekünk nem állt rendelkezésünkre annyi fél literes üveg. Gyurmát tettünk a fogakra lepedékként, és a gyerekek fogkefével megmosták, amíg szép tiszta nem lett.

Megablocksszal pedig a fogselymezést gyakoroltuk. Az építőelem lyukas részeibe gyurmát tömtünk, majd a gyerekek egy madzag ide-oda húzogatásával megtisztítottak. Bár a napi fogmosást élveznék ennyire….

A kislányom annyira rákapott a tisztálkodásra, hogy játékból megfésülte az én régi babámat, a kisfiamnak pedig az az ötlete támadt, hogy adjunk a babára tiszta ruhát, és mosdassuk meg. Ez szuper játéknak bizonyult, szegény Nikolett babának már rég nem volt része ekorra gondoskodásban.