Pálcikás feladatok

A mai Montessori ihlette feladatokban a fapálcikák játsszák a főszerepet. Igyekeztem úgy összeállítani a gyakorlatokat, hogy több területet is lefedjenek, az első két feladat a kisebbeknek szól, és az érzékszerveket fejleszti. Az első feladat a vizuális megkülönböztetés csoportjába tartozik, azon belül is a színérzékelést fejleszti. Két variációt is mutatok a gyakorlatra, mindkettő fejleszti a szem-kéz koordinációt, a finom motorikus mozgást és a koncentrációt is.

A legkisebbeknek öt különböző színű filc anyagból kivágunk öt jégkrémformát, amit kartonpapírra ragasztunk, úgy hogy az alján maradjon egy pálcikányi hely. Vízfestékkel ugyanilyen színűre festjük a fapálcákat, amiket aztán tetszőlegesen elhelyezünk a kartonpapír alatt. Kiválasztunk egy pálcikát, és bebújtatjuk az azonos színű jégkrémformába. Érdemes először a felnőttnek elvégeznie a gyakorlatot, majd megkérdezni a gyermeket, hogy van-e kedve utánunk csinálni.

  

Az egy év körüli gyerekeknek a tojásdoboz tetejét tíz különböző színnel lefestjük, majd ugyanígy teszünk tíz fapálcikával. A tojásdoboz tetejét kilyukasztjuk. Tetszőlegesen az asztalra helyezzük a tíz pálcikát a tojástartó alá, és domináns kézzel kiválasztunk egyet közülük, amit az azonos színű tojástartóba szúrunk.

A másfél, két éves gyerekeknek egy tapintást fejlesztő feladat, ha a fapálcikákra különböző textúrákat ragasztunk, minden anyagból két szettet érdemes csinálni, hogy a gyermek tapintás alapján párba állíthassa a pálcikákat. Én használtam gyöngyfűzért, szalagot, filc anyagot, csomagoláshoz szánt habszivacsot, pomponokat, de gyufaszál nagyságú fa rudakat is. Jó ha van közte érdesebb, simább, puhább anyag is.

Először megmutatjuk a gyermeknek a két legkontrasztosabb pálcát, megkérjük, hogy domináns kézzel, mutató és középső ujjal simítson végig a pálcákon, és megkérdezzük, hogy érzi-e a különbséget. A háromfázisú leckével megtaníthatjuk nekik, hogy melyik pálcika sima, melyik érdes, melyik puha, stb.

1. Az első fázisban letesszük a pálcát a gyermek elé, rámutatunk és megnevezzük: ez itt sima. 

A gyermek ilyenkor általában utánoz minket, magától ő is rámutat, és megismétli, hogy sima. 

Majd elvesszük a pálcát, és ugyanígy letesszük elé a második megtanítani kívánt anyagot: ez itt érdes. A gyermek ilyenkor általában utánoz minket, magától ő is rámutat, és megismétli, hogy érdes.

Ebben a fázisban a gyermek összeköti az érzéki észleletet a névvel.

2. A második fázisban a gyermek elé tesszük a puha és az érdes pálcikát (egymás mellé), és megkérjük, hogy mutasson rá a puha pálcára: meg tudod mutatni, hogy melyik a puha?

Majd ugyanezt a kérdést feltesszük az érdes pálcikával kapcsolatban is.

Ebben a fázisban kiderül, hogy a gyermek megértette-e az első fázisban elhangzottakat. Ha sikerül helyesen megmutatnia a gyermeknek az anyagokat, akkor összekeverjük őket, és újra lehelyezzük a gyermek elé, és ismét feltesszük a kérdést, hogy melyik puha, és melyik érdes.

Csak abban az esetben folytatjuk a leckét, ha sikerül rámutatnia a helyes anyagra, ha nem, akkor egy másik alkalommal próbáljuk újra.

3. A harmadik fázisban letesszük a gyermek elé a puha pálcát, és megkérdezzük: ez milyen? 

Amennyiben tudja  a helyes választ, ugyanezt a kérdést feltesszük a másik anyagra vonatkozóan is.

A gyermek általában ilyenkor a pálcára mutat, és válaszol.

Ez a fázis az emlékezésről szól, kiderül, hogy a gyermek megjegyezte-e a nevét az adott anyagnak.

4. A lecke végét pedig ezzel a mondattal zárjuk: ma megtanultuk, hogy puha (újra megmutatjuk a pálcát a pomponokkal), és érdes (rámutatunk a pálcára a fa rudakkal)

Maximum három anyagot szabad egyszerre tanítani ezzel a módszerrel, de leginkább a kettő javasolt. Ha a gyermek elakad az egyik fázisnál, érdemes máskor próbálkozni. Montessori ugyanezzel a módszerrel tanítja a számokat és a betűket/hangokat is.

A tapintós pálcákból két szettet érdemes készíteni, hogy a gyermek a hasonló érzetű anyagokat párba állíthassa.

A harmadik feladatat egy geometriai fejlesztő, amihez ha sablont is használunk, akár két évesek is el tudják végezni. Egy papírra körberajzoljuk a fapálcikákból kirakott háromszöget, és hogy tartósabb legyen, lelaminálhatjuk. Ugyanígy teszünk a négyszöggel, ötszöggel, hatszöggel. Én különböző színeket használtam az egyes alakzatokhoz, és a hozzájuk tartozó pálcikákhoz, de a gyakorlat sikerességéhez ez nem feltétlenül szükséges. A lapokat egy más mellé helyezzük, a pálcikákat pedig alá tesszük, majd kirakjuk a formákat. A nagyobbak végezhetik a feladatot sablon nélkül is.

A pálcikákra ragaszthatunk tépőzárat is, így a gyermekek tetszőleges formákat alkothatnak belőlük.

 

A negyedik feladat az anyanyelvi nevelés kategóriába tartozik. Ezt a feladatot azoknak ajánlom, akik már ismerkednek a betűkkel. A fapálcákat kettesével egymás mellé tesszük, és alkoholos filccel ráírjuk a betűket, felülre a nyomtatott verziót, alulra pedig az írott formát. Érdemes azokat a betűket ráírni a pálcikára, ami a gyermekünk nevében található (általában ezeket ismerik fel a gyerekek először). Tetszőlegesen elhelyezzük a pálcákat az asztalon, kiválasztunk közülük egyet, és megkeressük a másik pálcikán található betű másik felét, majd összeillesztjük őket, mint egy kirakóst. Ezzel a módszerrel a gyermek nevét is kirakhatjuk.

Az ötödik gyakorlat a matematika témakört fedi le. Ezt azoknak a gyerekeknek ajánlom, akik már ismerkednek a számokkal. Külön kis kártyákra felírjuk a számokat 1-10-ig. A kártyákat balról jobbra legkisebbtől a legnagyobbig kirakjuk az asztalra, és minden kártya alá annyi pálcikát teszünk, amennyit a kártyán lévő szám mutat.

Kupakos feladatok

A mai bejegyzésben jó néhány Montessori ihlette feladattal találkozhattok, a főszerepben a kupakok lesznek. Szerencsére nagyon sok fejlesztő feladat végezhető kupakokkal, korábban már bemutattunk párat, de íme még néhány közülük, remélem, hogy mindegyik korosztály számára (0-6) találtok megfelelőt.

Az 1 éves korosztálynak a kupakhalászást ajánlom, egy nagyobb tálba vizet öntünk, és megkérjük a gyermeket, hogy dobáljon bele pár kupakot. Valószínűleg már ezt a részét is nagyon fogja élvezni. Majd adjunk a kezébe egy szűrőt, és kérjük meg, hogy halássza ki a kupakokat. Érdemes jó idő esetén kint végezni a gyakorlatot, vagy a fürdőszobában, esetleg leteríthetünk pár törölközőt is. A halászós játék fejleszti a szem-kéz koordinációt, a finom motorikus mozgást és a koncentráció. Nem utolsó sorban a nagytesók is élvezni fogják.

A kisebbeknek ajánlom még a kupakok szín szerinti pároztatását. A különböző színű kupakokat véletlenszerűen az asztalra helyezzük, megkérjük a gyermeket, hogy válasszon egy kupakot, és keresse meg a párját. A párokat egymás alá helyezzük.

  

A kupakokat méret szerint is párosíthatjuk, valamint ha egy A4-es lapra körberajzolunk különböző méretű kupakokat, és a lap mellé tesszük őket, a gyermek megkeresheti, hogy melyik kupak hová való.

 

A kupakokat csipesszel is mozgathatjuk.

A feladat neve: tárgyak mozgatása csipesszel

Az eszköz leírása: egy tálca, muffin forma, egy tároló, benne kupakok, csipesz

A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek, hogyan kell tárgyakat mozgatni csipesszel.

A feladat közvetett célja: függetlenség, koncentráció, finom motorikus mozgás fejlesztése.

Önellenőrzés: ha leesik a mozgatni kívánt tárgy, a gyermek újra felveheti a csipesszel.

A gyakorlat bemutatása:

1. Megmutatjuk a gyermeknek, hogyan fogja a csipeszt, és párszor összenyomjuk.

2. A tálból kiveszünk egy kupakot a csipesszel, és a muffin forma legközelebbi mélyedésébe helyezzük. Fentről lefelé, balról jobbra haladva megtöltjük a mélyedéseket a kupakokkal.

 

3. Ha véletlenül kiesik egy kupak, újra felvesszük a csipesszel.

4. Miután az összes mélyedést megtöltöttük kupakkal, az üres tálat áttesszük a muffin forma baloldaláról a jobb oldalra. (Ez azért fontos, mert Montessori mindig balról jobbra dolgozik az írás előkészítése miatt.)

 

5. A csipesszel fentről lefelé, balról jobbra haladva egyesével kivesszük a kupakokat, és visszahelyezzük őket a tálba.

További csipeszes ötletekről itt olvashattok:

https://montessorita.blogspot.com/2020/04/targyak-mozgatasa-csipesszel.html?fbclid=IwAR08qTvSwR_E7b9zjQJO6mqm5epLeI-v-ocILpygc_UetNMIaf0-KoaLA8A

2 éves kortól ajánlom a gyerekeknek a geotáblát, ami külföldön egy népszerű fejlesztő játék, mi ezúttal kupakokból készítettük. A gyermek befőttes gumi segítségével tetszőleges alakzatokat rakhat ki a kupakokból. Használhatjuk a geotáblát geometriai alakzatok tanítására, de betűket is formázhatunk belőle.

A kupakokból memóriajátékot is készíthetünk, én egy sablont kinyomtattam, kivágtam, és beleragasztottam a kupakokba. Úgy játsszuk, mint bármely más memória játékot, a kupakokat lefordítjuk, és emlékezetből megpróbáljuk megtalálni a képek párját.

 

  

A kisebb gyerekek sima párosító játékot is játszhatnak úgy, hogy megkeresik, és egymás mellé teszik az egyforma képeket.

A következő fejlesztő játék azoknak a gyerekeknek szól, akik már ismerik a számokat. A laminált lapon a mennyiség látható, és a gyermek feladata, hogy megkeresse, és ráhelyezze a hozzá tartozó számot.

Hasonló módon használhatjuk a kupakokat a betűk tanulására is. Mi most a magánhangzókat gyakoroltuk. A laminált lapon az írott forma látható, amit a gyermek összepárosíthat a kupakokra írt nyomtatott betűkkel.

Csipeszes feladatok

A blogom főszereplője ma visszatért az oviba, de korábban összeállítottam korcsoport szerint 1-2 anyagot, ami még szeretnék veletek megosztani, mielőtt kitalálom, hogy hogyan továbbJ Három Montessori ihlette feladattal készültem, amiket korábban csináltam. A főszerepben a csipeszek lesznek. Szerencsére nagyon sok fejlesztő feladat végezhető csipeszekkel, íme még néhány közülük, remélem, hogy mindegyik korosztály számára (0-6) találtok megfelelőt.

A legkisebbek domináns kézzel, egyesével dobálhatnak a csipeszeket egy lábosba/dobozba, ami éppen a kezünk ügyébe akad. A lábos azért lehet jó választás, mert még hangot is ad, ahogy a csipesz az aljához koccan. Ha elfogynak a csipeszek, gyermekünk egyesével kiveheti őket.

Szintén érdekes lehet a gyerkőcök számára, ha egy olyan zárt dobozba pottyanthatják a csipeszt, aminek csak egy lyuk van a tetején. Miután minden csipesz a tárolóba kerül, öntsük ki őket, és kezdődhet is a móka elölről. Én egy üres mosogatógép tablettás dobozt használtam fel erre a célra.

A kicsit nagyobbaknak kifeszíthetünk egy madzagot, mintha szárítókötél lenne, és megmutathatjuk nekik, hogyan csíptessék fel a ruhákat. Mi a gyerekekkel duplóból készítettünk egy mini teregető állomást. A madzagot kész dupló oszlop tartja, rajta kis csipeszek, és pár apró ruhadarab filcből.

A feladat közvetlen célja: megtanítani a gyermeknek a csipesz használatát

A feladat közvetett célja: szem-kéz koordináció, finom motorikus mozgás, koncentráció és függetlenség fejlesztése

A gyakorlat bemutatása:

1. Nem domináns kézzel megfogunk egy ruhadarabot, és a madzaghoz emeljük, a baloldalon lévő első csipeszhez.

2. Domináns kézzel, háromujjas fogással (nagyujj, mutató ujj és középső ujj használatával) megfogjuk a csipeszt, szétnyitjuk, és közben belecsúsztatjuk a ruhadarabot.

3.  Miután minden ruhát felcsíptettünk, balról jobbra, fentről lefelé haladva egyesével levesszük őket úgy, hogy domináns kézzel összenyomjuk a csipeszt, nem dominánssal pedig megfogjuk a ruhát. 

A színes csipeszeinket szortírozásra is használhatjuk. Mi ehhez a gyakorlathoz 4 különböző színű poharat használtunk. A poharakat egymás mellé helyezzük, a csipeszeket pedig egy tálban eléjük tesszük. A feladatot úgy végezzük, hogy domináns kézzel kiveszünk egy csipeszt a tálból, és az azonos színű pohárra csíptetjük. Ha már minden csipesz a poháron van, egyesével levesszük őket, és visszatesszük a tálba.

A legnagyobbak a betűket is gyakorolhatják a csipeszekkel. Fa pálcára hárombetűs szavakat írtam, a csipeszekre pedig egy-egy betűt, amivel ezeket a szavakat megalkothatják. A feladathoz kiválasztunk egy fa pálcát, majd egyesével megkeressük a csipeszen szereplő azonos betűket. A csipeszek pálcára csíptetésével megalkotjuk a pálcán szereplő szó.