Tuesday, June 23, 2020

Golyópálya


A gyerekek, különösen a kisfiam, nagyon szeretnek golyókkal játszani. Van egy fa golyópálya játékunk, ami nagyon népszerű, csak rendszeresen összedől, és mindig nekem kell újraépítenem. Szerettem volna olyan pályát készíteni, amivel önállóan tudnak játszani.


Az első alkotásunk egy üveggolyó labirintus lett, amit egy cipősdoboz tetejéből és gyufaszál méretű fapálcikákból készítettünk. A pálcikák suli ragasztóval labirintus alakzatban felragasztottam, és az volt a gyerekek feladata, hogy a doboz mozgatásával a golyót elvezessék a labirintus közepébe. Mivel a fapálcák viszonylag vékonyak, könnyen átgurul rajtuk a golyó, kisebb gyerekeknek érdemes például szívószálból vagy egyéb vastagabb anyagból készíteni.


2 vécépapír guriga és 1 cipősdoboz-fedél újrahasznosításával alagutat készítettünk a golyónak. A két éves kislányom a doboz mozgatásával könnyedén átgurította a golyót a felragasztott gurigakörök alatt.


Csináltunk egy összetettebb golyópályát is. Kivágtam két papírpohár alját, hosszában félbevágtam egy konyhai papírtörlő gurigáját, egy vécépapír gurigát, valamint egy szivacs anyagú csövet is (ez a trambulinunk felújításából maradt meg). Mindezt egy vastag kartonpapírra ragasztottuk, és ezek adták a golyó medrét. A pálya egy kicsit gyorsra sikeredett, lehet hogy érdemes kevésbé meredekre ragasztani a különböző elemeket.


A legegyszerűbbnek és egyben legizgalmasabbnak azok a kartoncsövek bizonyultak, amit a férjem hozott haza a gyerekeknek a munkahelyéről. Egy csőbe beleillesztettem egy félbevágott csövet, az egyik végét az étkezőasztalra tettem, a másikat pedig a dohányzóasztalra. Két szettet csináltam, a gyerekek pedig versenyeztették a golyókat, majd később a kisautókat is. Egyszerű, de nagyszerű játéknak bizonyult.


Szép képeket is festhetünk az üveggolyókkal, nem kell hozzá más, mint egy lap, egy doboz teteje, vagy valamilyen tálca, pár üveggolyó és híg festék. A doboz mozgatásával a golyók a festéken átgurulva művészi nyomot hagynak a papíron.         



Friday, June 19, 2020

Fejlesztő játék újrahasznosított anyagokból


A blog rohamosan közeledik a végéhez, már csak pár bejegyzést tervezek, amiben pár korábbi ötletet valósítunk meg, a maiban például újrahasznosítottuk a félretett papírgurigák egy részét. 1-2 régóta tervezett kísérlet és kreatív foglalkozás várható még a jövő hétre. Júliusban szeretnék minden időt kötetlenül a gyerekekkel tölteni, reggelente sokáig aludni, pizsiben mesét nézni, játszótérre járni, sokat fagyizni, stb. Augusztustól pedig a kislányomat szoktatom böcsibe, és ha nem jön a vírus második hulláma, szeptembertől én is visszatérek a munka világába. Élmény volt a blog írás, nem is gondoltam volna, hogy valami ennyire motiváló dolgot találok a karantén alatt. A szívem mélyén remélem, hogy lesz még alkalmam bemutatni a még hátralévő Montessori feladatokat a nyelvi nevelés és a kultúra témakörében.

A gyerekekkel készítettünk egy fejlesztő játékot papírgurigákból és papírtányérból. 5 gurigát, és 5 tányért használtunk fel. A tányérnak kivágtuk a közepét, a karimáját, és a gurigákat 5 különböző színűre festettük.


Mindegyik gurigához tartozik egy hozzáillő tányér, és egy ugyanolyan színű labda. A feladat többszörösen összetett volt. Először is a gyerekek a megfelelő színű labdát a színben hozzáillő guriga tetejére helyezték, majd rátették a karikát.





Játszhatjuk labda nélkül is, és nehezíthetésnek megpróbálhatják a gyerkőcök messzebbről rádobni a gurigára a karikát. A papírtányérból többféle ügyességi játékot is csinálhatunk. Egy ollóval akkora lyukat vágtam a tányérra, mint a műanyag labdáink, fogónak ráragasztottam egy fapálcát, és a gyerkek a tányér mozgatásával a lyukba vezették a labdát. 


Kipróbáltuk kisebb labdával is, akkor az volt a feladat, hogy a labda a lyukon keresztül a dobozba essen.


Kézműveskedtünk is, méghozzá a Mama születésnapjára. Még anyák napja előtt láttam két nagyon jó ötletet Pinteresten, az egyik a láblenyomat pillangó, a másik pedig a kézlenyomattal és ujjfestéssel készült virág. 



Nem apróztuk el, mindkettőt megvalósítottuk. A kislányomnak segítettem, hogy hová nyomja a kezét, fogtam az ujját, hogy hová nyomja a virágok szirmát, stb., de teljesen együttműködő volt, és látszólag így is nagyon élvezte. A fiam saját magának festette a lábát és a tenyerét is.



A kemény munka után jöhetett a jól megérdemelt szórakozás. A3-as papírokból csináltunk egy kifutót, amin a gyerekek festékes lábbal többször is végigvonultak. A kép igazán művészire sikerült.





Thursday, June 18, 2020

Dinoszaurusz ásatás


A gyerekekkel nem tudtunk már tovább várni, és sort kerítettünk az archeológiai foglalkozásra. A sógyurma nem keményedett meg teljesen, de tökéletesen használhatónak bizonyult.


A tegnap előtt készített dínó csontokat, fosszíliákat, és tojásokat egy tál homokba tettem. A gyerekek ecsettel szépen finomat lesöpörték a homokot az őslény maradványokról, és kiemelték őket.


A csontokat egy fénykép alapján rekonstruáltuk, néhány darab kicsit megsínylette az ásatást, de nagyjából felismerhetőek maradtak.



A tojásokat a gyerekek kalapáccsal szétverték, és kiszabadították a kis dinoszauruszokat.



A minap láttam Pinteresten egy jó ötletet kisdínók keltetéséről, amit mi is kipróbáltunk. Egy zacskó szódabikarbónából és némi vízből masszát kevertem, amibe beletettük a dínókat, és tojást formáztunk belőle. Elméletileg ha pár napig hagyjuk száradni, teljesen megkeményedik, de mi türelmetlenek voltunk, és egyből kikeltettük őket.


Egy kis pohárba ecetet öntöttem, amit a gyerekek pipettával a tojásokra csepegtettek. A szódabikarbóna pedig felpezsgett, és leoldódott a kis őslényekről.




Wednesday, June 17, 2020

Dínók és sógyurma

Nagyon népszerűek most nálunk a dinoszauruszok, a kisfiam sokat kérdezget róluk, hogyan éltek, miért haltak ki, stb. Ennek apropóján kitaláltam pár dínós tevékenységet, amihez készítettünk sógyurmát. Az általunk használt recept arányai nagyjából a következő: 200 g liszt, 200 g só, 2 evőkanál olaj és 125 ml víz keveréke.


Először is kreáltunk egy vulkánt, az egyik fűszertartó üvegünket tálcára tettem, és körétapasztottuk a gyurmát, hogy vulkán alakot formáljon. A vulkánt félretettük száradni.


Ezután kis köralakokat formáztunk a gyurmából, és a gyerekek fosszíliákat készítettek a nagy dínókkal. A gyurmába nyomták a dinoszauruszok lábát, farkát, fejét, stb.


A kisdínókat sógyurmába csomagolták, és tojás alakúra gyúrtuk őket. Elméletileg 2-3 nap alatt annyira kiszárad a gyurma, hogy kalapáccsal széttörhető lesz, és akkor tarthatunk majd egy régészeti foglalkozást.


Csontokat is formáztunk a közelgő régészeti foglalkozásunkhoz, a T-rex és a hosszúnyakú csontvázát készítettük el sógyurmából, hogy pár nap múlva előáshassuk őket.



Végezetül működésbe hoztuk a vulkánunkat.  A vulkán közepén lévő kis üvegcsét félig megtöltöttem vízzel, piros ételszínezéket cseppentettem bele, tettünk bele egy kanál szódabikarbónát, majd egy kanál ecetet. A gyerekek élvezettel figyelték. ahogy kitört a láva.


Sógyurmából rengeteg dolog készíthető, kis figurákat, kézlenyomatokat, karácsonyi derációt is alkothatunk belőle. Ha nincs időnk kivárni a száradási időt, sütőben is kisüthető.

Monday, June 15, 2020

Homokozás

A gyerekekkel nagyon rákaptunk a mezítlábas ösvényekre, a fiammal a hétvégén összehordunk pár különböző textúrájú anyagot, amit a nyaralóban és annak udvarán találtunk. Az ösvénybe került tégla, föld, toboz, kavics, parafa, kagyló, faforgács, és persze fű is. A tobozon lépkedés bizonyult a legnagyobb kihívásnak, és a kagyló lett az abszolút kedvenc (ami az eredeti funkcióját tekintve edényalátét, így nem volt éles vagy törékeny és elbírta a gyerekeket)


Az utóbbi pár napban a homokozásé volt a főszerep, és úgy döntöttem, hogy ennek a témának is szentelek egy bejegyzést. Bár nem kifejezetten Montessori, de mindenképpen fejlesztő foglakozás, és elég aktuális ebben a jó időben.

A homokkal sokféleképpen játszhatunk, íme néhány ötlet. A legalapabb homokozó felszereléssel építhetünk homokvárat, a vödröt nedves homokkal megtöltjük, majd megfordítjuk, és kész is a vár. Ha nincs kéznél vödör, vizes homokot/iszapot csepegtetve is készíthetünk várat. Vájhatunk köré várárkot, feldíszíthetjük botokkal, kagylókkal.



A gyerekek az öntögetést élvezik a legjobban, ezért a várárokból hosszú csatornát vájtunk a Balaton irányába, és a srácok élvezettel nézték a mederben folyó vizet. A fiam gátat épített, majd figyelték hogy mekkora vízmennyiség után omlik be.




Műanyagformákkal különböző állatokat, sütiket, tortát, stb készíthetünk, ezeket is díszíthetjük. Mi egy régi műanyag játékkonyhát (sárkonyhát) használunk a homokozáshoz, amit cukrászdává alakítottunk, és a gyerekek onnan rendelték a fagyit.



A homokozás történhet járművekkel is, pl markolóval, rendezhetünk építkezést. Tehetünk a homokozóba autókat is, és építhetünk nekik versenypályát.


Dinókkal kreálhatunk prehisztorikus jelenetet. Homokból vulkánokat építettünk, kialakítottunk egy fás részt, és elhelyeztük a műanyag dinoszauruszokat. A játék persze az volt, hogy T-rex megtámadja a gyanútlanul legelő hosszúnyakút.



Készíthetünk mini tengerpartot is. Egy tároló doboz egyik felébe homokot tettem, amibe beleszórtam pár kavicsot, műanyag csigaházat, stb. A másik részébe pedig vizet öntöttem (pár csepp kék ételszínezékkel), és beleraktunk pár fürdős játékot. A kincskeresés a homokban és a halak úsztatása volt gyerekek abszolút kedvence, a víz és a homok persze jól összekeveredett közben.


Rossz idő esetén bentre is varázsolhatunk homokozót. Egy tárolóba homokot öntöttem, és beletettem köveket, vécépapír-gurigákat, egy kis lapátot és szűrőt. A szűrővel kihorgászhatták a gyerekek a kavicsot, a gurigákat pedig telelapátolhatták homokkal.


Írországban az oviban többször készítettünk a gyerekeknek „moon sand”-et, úgynevezett hold homokot, kukoricakeményítőből és olajból. Én kb egy bögre étkezési keményítőt és némi kókuszolajat kevertem most össze, és egy selymes állagú, porhanyós anyagot kaptam, amit nyomkodásra összeállt. A gyerekekkel jégtartókba nyomkodtuk a holdhomokot, és különböző formákat készítettünk. Viszonylag könnyen takarítható, és még az illata is jó.



Thursday, June 11, 2020

Kinti mezítlábas ösvény


A tegnapi poszt sikerén felbuzdulva ma készítettünk egy kinti mezítlábas ösvényt. Ezekben a fejlesztő játékokban az a jó, hogy nagy tered enged a kreativitásnak, és szinte bármit felhasználhatunk hozzá, ami rendelkezésünkre áll. 


Kezdetnek elővettem 7 tálcát/dobozfedőt/serpenyőt, és megtöltöttük őket különböző tapintású dolgokkal. Az egyikbe apró kavicsokat tettünk, a másikba fejtett borsó héját, de használtunk homokot, füvet, színezett rizst és borotvahabot is. Az utolsó állomás a víz volt, hogy mindezt lemossa. A mezítlábas ösvényekhez gyakran használnak tobozt, faforgácsot, téglát, stb. Nálunk az abszolút kedvenc a borotvahab volt, és a kislányom természetesen még az előkészületekkor beledobált egy kis rizst és füvet a vízbe.



Miután hazatért az ovisunk, műanyag üvegekből készítettünk egy öntözőt. Eredetileg a palánták fölé terveztem, de akkor túl magasról indult volna, és még a nagyobb gyerkőc sem érte volna fel. Végül magaságyás széléhez rögzítettem a palackokat. Ha ilyesmit csinálunk, arra figyeljünk, hogy az üvegek szinte függőlegesen álljanak, hogy rendesen ki tudjon folyni a víz.



Pár éve a kisfiam első szülinapjára családilag készítettünk egy öntözőrendszert, ami tartalmazott csöveket és tölcsért is, a víznek több útja is volt, csak sajnos nem állta ki az idő próbáját, de bátran bonyolíthatjuk a vizes játékot egyéb elemekkel.    

Golyópálya

A gyerekek, különösen a kisfiam, nagyon szeretnek golyókkal játszani. Van egy fa golyópálya játékunk, ami nagyon népszerű, csak rendszeres...